1. A teljesítményparaméterekhez kapcsolódó terminológia
A fő teljesítményparaméterek a következők:
Üzemi nyomás (általános nevén: Kibocsátási nyomás): Ez a maximális gáznyomásra vonatkozik a légkompresszor kimeneténél. Általában túlnyomásban (P(G)) adják meg, a gyakori mértékegységek a bar vagy MPa (1 bar=0.1 MPa). A légkompresszoriparban a „kilogramm” (vagy „kiló”) kifejezés a nyomásra utalva valójában *bar*-ot jelent; például a "8 kilogramm nyomás" 8 bar-nak felel meg.
Megjegyzés: A mérőnyomás az edényen belüli nyomás és a környezeti légköri nyomás közötti különbséget jelenti; konkrétan: Mérőnyomás=Abszolút nyomás – Atmoszférikus nyomás.
Nyomásegység átváltás: Például 1 MPa=10 bar=145 psi; 1 bar ≈ 0,98 kg/cm² (a mérnöki gyakorlatban ezt az egységet általában "kilogramm nyomásnak" nevezik).
Volumetrikus áramlási sebesség (közismert nevén: Displacement): A kompresszor által egységnyi idő alatt kibocsátott gáz mennyisége, a beviteli feltételek alapján számítva. A szabványos mértékegységek m³/perc vagy L/perc. Ez a mérőszám a légkompresszor tápkapacitását tükrözi, és döntő mutatóként szolgál a gáztermelő képesség{2}}becsléséhez.
Mértékegység átváltás: A légáramlás mértékének szabványos mértékegysége a hazai piacokon m³/perc, míg a CFM-et általában nemzetközileg használják.
1 CFM=28.316847 liter/perc (l/perc)
1 CFM=0.028316847 köbméter/perc (m³/perc)
1 CFM ≈ 1,7 köbméter/óra (m³/h)
Fajlagos teljesítmény: A térfogatáram egységére vetített energia; ez az energiahatékonyság értékelésének kulcsmutatója. Ez az alapvető paraméter a légkompresszor energiahatékonyságának értékeléséhez, mértékegysége kW/(m³/perc). Minél kisebb a fajlagos teljesítmény, annál nagyobb az energiahatékonyság.
További fontos kifejezések:
Tengelyteljesítmény: Az elektromos motorról a kompresszor tengelyére továbbított teljesítmény, kW-ban{0}} Lóerő (LE) ≈ 0,75 Kilowatt (kW).
Harmatpont: Az a hőmérséklet, amelyre a sűrített levegőt le kell hűteni ahhoz, hogy a vízgőz kondenzálódjon és elváljon a gáztól; ez a mérőszám a gáz szárazságát tükrözi. Általában két típusra osztják: nyomási harmatpontra és légköri harmatpontra. A mértékegység a fok.
Levegő-/-teljesítmény arány: Az egy köbméter sűrített levegő előállításához felhasznált elektromos energia mennyisége, kWh/m³-ban mérve.
2. A tömörítési közeggel kapcsolatos kifejezések
Kompressziós közeg: A kompresszorban használt munkaanyagra utal, hogy kompressziót végezzen; jellemzően levegőből vagy inert gázból áll.
A levegőt kompressziós közegként széles körben használják összenyomhatósága, átlátszósága, könnyű szállíthatósága, biztonsága és kimeríthetetlen ellátása miatt. Az inert gázok (például száraz nitrogén vagy szén-dioxid) kompressziós közegként is szolgálhatnak, mivel nem lépnek kémiai reakcióba a környező környezettel.
Levegő összetétel: A száraz levegő elsődleges összetevői a 78,08%-os nitrogén (N2), a 20,93%-os oxigén (O2) és a 0,03%-os szén-dioxid (CO₂). A száraz levegő sűrűsége 0 fokon és 760 Hgmm-en 1,293 kg/m³.
Tömörítési folyamat: "szakaszok" és "szakaszok". A térfogatkiszorításos kompresszorokban a munkakamrán belül minden egyes kompressziós és hűtési ciklust "szakasznak" neveznek; dinamikus kompresszorokban a járókerekek által végzett többszörös kompressziós ciklust követő egyetlen hűtési folyamatot "szakasznak" nevezik.
Tömörítési hatékonyság: A tényleges tömörítési munka és az elméleti tömörítési munka aránya.
3. A gázállapotokhoz kapcsolódó terminológia
(1) Alapállapot-paraméterek
Kibocsátási nyomás: A gáznyomás a kompresszor kimeneténél, bar-ban vagy MPa-ban mérve.
Volumetrikus áramlási sebesség: A kompresszorba beszívott gáz mennyisége időegység alatt, m³/perc-ben mérve.
Kompressziós arány: Az abszolút nyomónyomás és a kompresszor abszolút szívónyomásának aránya (pl. nyomó 20 bar / szívó 5 bar=4). A mérnöki gyakorlatban-különösen a több-lépcsős tömörítésben-a tervezések gyakran izotermikus tömörítésen alapulnak.
(2) A gázállapot-változás folyamatai
Izotermikus kompresszió: A gáz hőmérséklete állandó marad a tömörítés során; ehhez ideális hőátadási feltételekre van szükség (amit a gyakorlatban nehéz elérni), és a gazdasági hatékonyság mércéjeként használják.
Adiabatikus kompresszió: Nincs hőcsere a gáz és a külső környezet között; Az entrópia állandó marad, és a folyamat követi a Poisson-törvényt (pl. adiabatikus hengeren belüli összenyomás vagy gyors tágulás).
Politropikus kompresszió: A tényleges kompressziós folyamat az izotermikus és az adiabatikus körülmények közé esik; a gáz hőmérséklete megváltozik, és hőcsere történik.
(3) Normál és szabványos feltételek
Normál körülmények (Rövidítés: Normál): A nyomás 0,1 MPa (azaz 1 standard atmoszféra), a hőmérséklet 0 fok és a páratartalom 0%. Mértékegysége: Nm³/perc.
Szabványos feltételek: A levegő állapota 20 fokos hőmérsékleten, 0,1 MPa abszolút nyomáson és 0% relatív páratartalom mellett. Mértékegysége: m³/perc.
Átalakítás: 1 Nm³/min=0.932 m³/perc.
A légkompresszorok kifúvó kapacitása-valamint az utánfutó berendezések, például a légszárítók-feldolgozási kapacitása általában szabványos feltételek melletti áramlási sebességben van megadva (egység: m³/perc).
4. Zajhoz kapcsolódó terminológia
A légkompresszor zajszintjét általában A{0}}súlyozott hangnyomásszintként fejezik ki, decibelben (A) mérve, és dB(A) vagy dBA-ként jelölik. Hivatkozás: GB 3102.7, *Akusztika-Mennyiségek és mértékegységek*. A mérési szabványok és előírások a GB/T 4980-2025, *A pozitív elmozdulású kompresszorok által kibocsátott zaj meghatározása* nemzeti szabványon alapulnak. A JB/T 6430, *Általános használatra szánt olajbefecskendezéses csavaros légkompresszorok* előírja, hogy meghatározott üzemi körülmények között a csavaros légkompresszor hangteljesítménye nem haladhatja meg az alábbi táblázatban megadott értékeket.
